Az írás története kb 25.000 éve a barlangrajzokkal kezdődött.

5.500 éve jelent meg a sumérok ékírása, 1.500 évvel később az egyiptomi hieroglifák. A görögök kb. 2.500 éves ábécéjét követte a rómaiak latin ábécéje mely alapja a magyar írásnak. A történetiség kedvéért meg kell említenünk a magyar rovásírást de erről rengeteg információ található.

A magyar kézírás története a grafológus számára a XX. századtól igazán érdekes. Grafológus munkánk során ugyanis találkozunk ebből a korból származó levelekkel, üzenetekkel.

kalligrafikus szépírás minta

kalligrafikus szépírás

1906 és 1948 között oktatták a kalligrafikus szépírást. Ez az írástípus rendkívül kifinomult, lágy vonalvezetésű díszes volt. Épp ezért nehezen is volt tanulható. Az enyhén jobbra dőlő, aránytalan zónaeloszlású írást 1925-től komoly kritika érte.

Luttor zsínórírás

Luttor zsínórírás

A Luttor-féle zsinór írás már jóval egyszerűbb volt. A dőlt betűket 90 fokos álló betűkre cserélte. Ezt is sokan kritizálták ezért csak 1956-ig használták a magyar oktatásban.

c-s kötéses álló írás

c-s kötéses álló írás

Ezt követte a c-s kötéses állóírás, mely bár szintén 90 fokos volt, zónaarányai már (1:1:1) egységesek voltak. Fedővonalas kötésmódja (újra átrajzolja a a már leírt vonalat) lehetővé tette a folyamatos írást az íróeszköz minimális felemelésével. Ma a leggyakrabban alkalmazott írásmód. Ez az írásmódszer ugyan egységesítette az írásoktatást de a gyerekek dolgát csak részben könnyítette meg.

virágvölgyi dőlt írás

Virágvölgyi dőlt írás

A kis tanulók igényeit szem előtt tartva kísérletezte ki Virágvölgyi Péter 1966-ban a róla elnevezett 74 fokos jobbra dőlő írást.  Ügyelt arra, hogy a lehető legkevesebb legyen az írás során az íróeszköz azonos vonalon való ismételt átfutása. A Virágvölgyi féle dőlt betűs írásnak az a nagy előnye, hogy míg a hagyományos, kapcsolt betűk kuszává válnak az írás tempójának fokozásakor, ugyanez itt nem észlelhető. A hagyományos álló írás közben a gyerek keze könnyebben elfárad, megfájdul. A dőlt írás lüktető ritmusa miatt ez nem fordul elő, mivel több alkalom nyílik a kéz felemelésére, ugyanis az eleve „bele van építve” az írás ütemébe. A jobbra döntés miatt a viszonylag keskenyebb, vékonyabb betűk miatt a kéz rövidebb utat tesz meg az egyes betűk megformálásakor.

Amikor írunk egy vonalrendszert kell létrehoznunk automatikusan ráadásul gyakran nagyon rövid idő alatt. Egy grafológus konferencián elhangzottak szerint 2000-ben érettségiztek először Virágvölgyi-módszerrel tanított gyerekek. Ugyanannyi idő alatt állítólag négyszer annyi betűt képesek leírni olvashatóan, mint azok akik álló írással tanultak.

Talán mondanunk sem kell, hogy több szomszédos országban régóta a dőlt betűs írást oktatják.

orosz írás

Orosz írás

cseh írás

Cseh írás

Az írás jövője

Finnországban az általános iskolákban 2016-tól nem oktatják a kézi folyóírást, helyette gépelni tanulnak, bár nyomtatott kis és nagybetűket továbbra is oktatnak a gyerekeknek. A dolog nem új keletű, Franciaországban is próbálkoztak vele de végül visszatértek a folyó írás oktatására. Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában ennek ellenére már nem része a központi tanterveknek.

A folyóírás ellenzői szerint ezt az írásmódot oktatni olyan mintha logarléccel tanítanánk a gyerekeket  számolni. A Kézzel író agy című 2013-as tanulmányában a francia Jean-Francois Démonet a digitális szövegrögzítés, illetve az agyműködés és a kézírás kapcsolatát vizsgálta.  A tanulmányból kiderült, hogy kézírás közben agyunkban nem ugyanazok a finom motoros mozgásért felelős területei aktiválódnak, mint gépelésnél. A kézírás bekapcsolja a szófeldolgozásért (így a helyesírásért), a szövegértésért és a hangformálásért felelős agyterületeket. A gépelés ellenben ezeket csak részben vagy egyáltalán nem ingerli. (Egyes eredmények szerint a matematikai, illetve a zenei készségei is kevésbé fejlődnek azoknak, akik csak gépelni tanulnak meg.)

Csépe Valéria a Magyar Tudományos Akadémia Agyi Képalkotó Központjának csoportvezetője szerint „A folyóírás tanítását a gépírás fontossága miatt mellőzni vágyók ezzel az erővel azt is mondhatnák, hogy az autók elterjedtté válása miatt felesleges megtanulni járni”.

Véleményünk szerint írni mindig tanulni fogunk. Az emberiség esszenciális szükséglete az írás. Kénytelenek vagyunk gondolatainkat maradandó formában rögzíteni. Az is teljesen bizonyos, hogy nem lesz nálunk mindig elektronikus eszköz ami kiválthatja a kézzel való írás folyamatát.